Punnett-négyzet generátor

Mi az a Punnett-négyzet?

A Punnett-négyzet egy genetikában használt diagram, amellyel megjósolhatók az utódok lehetséges genotípusai és fenotípusai egy adott keresztezésből (párzásból). Reginald Punnett fejlesztette ki az 1900-as évek elején; egyszerű vizuális módszert ad annak kiszámítására, hogy a szülői allélok alapján milyen valószínűséggel öröklik az utódok az egyes tulajdonságkombinációkat.

Minden szülő génenként egy allélt ad át utódainak. A Punnett-négyzet az összes lehetséges szülői allélkombinációt mutatja. Egyetlen, két allélt hordozó génre (pl. domináns B és recesszív b) egy monohybrid keresztezés 2×2-es rácsot ad 4 lehetséges kombinációval. A dihybrid keresztezések (két gén) 4×4-es rácsot adnak 16 kombinációval.

Az eszköz használata

Adja meg mindkét szülő genotípusát (pl. Bb × Bb monohybrid keresztezéshez). Az eszköz elkészíti a Punnett-négyzetet az összes lehetséges utódgenotípussal, arányaikkal és a fenotípus-előrejelzéssel teljes dominancia feltételezésével. Dihybrid keresztezésekhez adja meg a kétgénes genotípusokat (pl. BbRr × BbRr).

Kulcsgenetikai fogalmak

• Genotípus – a genetikai felépítés (pl. BB, Bb vagy bb). Fenotípus – a megfigyelhető tulajdonság.
• Domináns allél (nagybetű) – egy vagy két példány jelenlétekor kifejeződik. Recesszív allél (kisbetű) – csak két példány esetén fejeződik ki.
• Homozigóta – két azonos allél (BB vagy bb). Heterozigóta – két különböző allél (Bb).
• A klasszikus Bb × Bb monohybrid arány 1:2:1 (BB:Bb:bb) genotípusosan, illetve 3:1 (domináns:recesszív) fenotípusosan.

Klasszikus példák

Mendel borsókísérletei a 3:1 arányt igazolták olyan tulajdonságoknál, mint a virágszín (lila vs. fehér) és a magalak (kerek vs. ráncos). Embereknél példák: a fülcimpa tapadása (szabad vs. rátapadt), az özvegycsúcs és a nyelvgörbítési képesség. A legtöbb emberi tulajdonság azonban poligénes (több gén szabályozza), és nem követ egyszerű mendeli mintázatot.

Gyakran ismételt kérdések

Minden tulajdonságra működnek a Punnett-négyzetek?

A Punnett-négyzetek jól működnek az egy vagy két gén által, egyszerű dominanciával szabályozott tulajdonságoknál. Bonyolulttá válnak a poligénes tulajdonságoknál (magasság, bőrszín), kodomináns alléloknál (vércsoportok), nemihez kötött tulajdonságoknál (színvakság) és a környezeti tényezők által befolyásolt tulajdonságoknál. Ezekre fejlettebb genetikai modellek szükségesek, bár az allélkombinálás alapelve továbbra is érvényes.

Mekkora a valószínűsége, hogy két hordozónak érintett gyermeke születik?

Ha mindkét szülő hordozó (heterozigóta, Aa) egy autoszomális recesszív betegségre, a Punnett-négyzet azt mutatja: AA (25%), Aa (50%), aa (25%). 25% esély van arra, hogy a gyermek érintett (aa) legyen, 50% hogy hordozó (Aa), és 25% hogy érintetlen és nem hordozó (AA). Ez az alapja a genetikai tanácsadásnak az olyan betegségeknél, mint a cisztikus fibrózis és a sarlósejtes anémia.